Terápiás meséim 4.- A Kandúr és a Róka barátsága…

Történt manapság , hogy a Macska az erdőben túrázott, és találkozott
a rókával. Gondolta a Macska, hogy megszólítja a Rókát.

  • Jó napot, kedves Róka Úr! Hogy s mint érzi magát ?
    A róka nagyot nézett, majd végig mérte a Macskát. Nem tudta igazán,
    hogy mit is válaszoljon. Végül azt felelte:
  • Meg mered kérdezni tőlem, hogy vagyok? Nézz rám, nem látod, hogy
    lóg az orrom, elment a szaglásom, lóg a farkam, fáj a fejem, viszket a
    szemem, köhögök, fájnak az ízületeim, lázas vagyok ettől a járványtól,
    egész nap csak fekszem, moccanni sem bírok.
  • Hát sajnálom, hogy rosszul érzed magad, felelte szerényen a macska.
  • Te nem vagy beteg?
    Macska bajom sincs.
    -Hogy-hogy?
  • Nézz rám, hogy milyen izmos, vagyok! Sokat túrázok, rengeteg
    szamócát, no meg gyógyfüveket szedek az erdőben magamnak. Ha a
    kutyák a sarkamban vannak, fel tudok kapaszkodni a fára, és
    megmentem tőlük az irhámat. Ezért nem vagyok beteg!
  • Ez aztán valami! Meg tudnál gyógyítani engem is, hogy ne legyek
    beteg?
  • Hm, ha kegyed követi az utasításaimat, akkor igen.
  • Rendben, akkor kérlek segíts nekem!
  • Először is elmegyünk gyógyfüveket keresni az erdőben, addig is
    megmozgatod azokat a satnya izmaidat, majd a csúnya köhögésedet
    fogjuk kezelni az én tea keverékemmel.
    A kakukkfű csillapítja a köhögésedet, a kasvirág erősíti az
    immunrendszeredet, a bodorrózsa vírusölő hatású. A szemedre
    teszünk szemvidító füvet, az ízületeidet, pedig egy kis csalánnal jól
    megveregetem, ettől a szaglásod is rendbe jön majd.

  • El is kezdődött a kúra, a füvektől egy nap alatt rendbe jött a köhögése a
    rókának, a szeme sem viszketett többé, az ízületire pedig csalán levéllel
    jól megveregette a hátát, derekát, lábait. A kúra nagyon hatásos volt,
    mert csak úgy jajgatott a róka, a csalán csípésétől, hogy visszhangzott
  • tőle az erdő.

  • Abban a szempillantásban feltűnik egy vadász négy jóféle kopóval.
    Gyorsan felugrik a macska a fára, kúszik fölfelé a törzsén, megült fönt a
    legtetején, ahol az ág is rejti, lomb is eltakarja, se füle, se, a farka se
    látszik, utána a róka is a fa törzséhez kapaszkodva felmászott, farkával
    bekebelezte magát, hogy ne is látszódjék, azt hitte a róka, hogy ez is a
    terápia része.

A kopók a fa tövénél egymásra állva akarták elkapni a rókát. De
hirtelen tüsszentenie kellett Róka Úrnak és oly hangosra sikerült mint a
puska lövés. Erre a kopók úgy megijedtek, hogy elfutottak és a vadász
azóta is keresi őket.
Azóta a macska és a róka együtt túrázgatnak az erdőben, jó barátok
lettek és mindkettőjük majd ki csattan az egészségtől.

/Kati Tóth/